Debreceni sertéstarja

A tarját besózom, és félórányi állás után lisztbe mártom jó alaposan – ez később sűríti a szaftot –, majd forró olajon kérget sütök rá. A húst kiszedem, félreteszem. A visszamaradt olajban megpárolom a szálasra vágott hagymát, és közben fölkapargatom a húsból lesült pörzsanyagokat. A hagymát megsózom, hogy hamarabb puhuljon. Visszateszem a húst, és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Amikor félig megfőtt, hozzáadom a karikára vágott zöldségeket – télen először a petrezselyemgyökeret és később a répát –, majd tovább főzöm. A húsra tapadt liszt most szépen kezd leázni, és lassan sűríti a levét. Ha besűrűsödik, mielőtt a hús megpuhulna, öntsünk hozzá bátran vizet, majd a vége felé elfőzzük a felesleget. Az utolsó tíz percben a kolbászt is beletesszük, amit szintén karikára
vágtunk. A kellő sűrűséget lehet szabályozni. Mi főtt rizzsel szoktuk enni az ilyen szaftos ételeket, de a köret szabadon választott. A hozzávalók mennyisége attól is függ, mennyire szereti a család a zöldségeket. Minél több van benne, annál finomabb és tartalmasabb. Petrezselyem zöldjét minden ételbe
és ételre teszek, amihez csak illik. Ennek az ételnek más fűszere tényleg nincs, csak a só és a bors.