Sült tésztabatyuk

Ezt az ételt úgy érdemes elkészíteni, ha előzetesen az
előbb ismertetett levest is megfőzzük. A barátfülés levesben kell ugyanis megpárolni a hozzávalóknál említett hús- és zöldségféleségeket. Néhány dologra azonban érdemes ügyelni. A zellerszárnak elég tízpercnyi párolás. A gombát és a sárgarépát is érdemes kiszedni húsz perc után. A húsoknak háromnegyed órányi főzés kell, persze attól függően, mennyire volt vén a marha, száraz a sonka.
Nos, amikor kissé meghűltek a húsok és zöldségek,
nagyjából tíz centi hosszú és egyszer egy centis hasábokat vágtam belőlük. A zellerszárat, a répaféléket és a sajtokat is ilyenre formáztam, a gombákból vékony szeleteket vágtam. A tésztát az előbbi ételnél leírtak szerint készítettem el, csak kicsit vastagabbra, úgy másfél-két milliméteresre nyújtottam, majd kéttenyérnyi darabokra vágtam fel.
Háromféle tésztabatyut készítettem: egyikbe marhahús,
káposzta és márványsajt került, a másikba sonka, gomba, zeller, a harmadik „vega”, pontosabban „laktovega” lett, mert csak répát, zellert és füstölt sajtot raktam bele rétegesen.
Egy-egy batyuba annyi alkatrész kerüljön, hogy a
tésztával kényelmesen körbe tudjuk hajtogatni a tölteléket, úgy, mintha szendvicset csomagolnánk szalvétába!
A csomagocskákat parázs felett, tárcsában hevített
olajban néhány pillanat alatt pirosasbarnára sütöttem,
és háromféle mártással, zöldsalátával, meg egy pohár
vörösborral kínáltam.