Sűrű gulyás marhafarkával

Minden marha sokáig fő. A farka talán a legtovább. Csontos is, inas is, cubákos is. És éppen ezért úgy finom, ahogy van. Szerintem nem is szabad nagyon megvadítani mindenféle karakteres fűszerrel, nem lehet véletlen, hogy a többség levest főz belőle. Magam úgy döntöttem, hogy másra vetemedem – az ököruszálylevest mindenki ismeri –, inkább egy könnyen zöldségelt, sűrű gulyást készítünk. Egyben egy nagyon hasznos eszközt is kipróbálunk: fotós társam ugyanis vett egy kicsi
bográcskályhát, s mondhatom, a több mint négy órán keresztül tartó farokfőzésnél igen nagy szolgálatot tett. A kályhából ugyanis nem szökik a meleg, csak a bogrács alját melegíti, s úgy becsülöm, hogy negyedannyi fával és negyedannyi munkával, odafigyeléssel tudtuk a gulyást
megfőzni, mintha hagyományosan, háromlábon bográcsoltunk volna. Ráadásul egy nagy fedővel is betakartuk a bográcsot.
De nézzük, mit is követtünk el a marha e becses, bár meglehetősen ritkán beszerezhető részével!
Először is a csigolyák mentén feldaraboltam a farkat, nagyobb kockákra szeltem a lábszárat. A hagymát, zellert, paprikát, paradicsomot apróra, a zöldségeket karikára vágtam.
A bográcsban zsíron – lehet szalonnát is használni – megfuttattam a hagymát, zöldpaprikát és zellert, majd belevetettem a húst. Lassú tűzön addig pároltam, míg jelentős mennyiségű szaftot nem adott az elegy. Ekkor jöhetett a kömény, az őrölt paprika és az erőspaprika por.
(Szárított csöves erős paprikát azért nem használtam, mert az a hosszú órák alatt szétfőhet, s túlerősíti az ételt.) A bor felével kicsit felengedtem, sóztam, s azután csak arra kellett figyelnem órákig, hogy le ne égjen,
azaz mindig egy kis vízzel fel kellett engedni. (Mikor úgy tűnik, hogy a marhafarka kezd puhulni, utána még egy jó órát kell főzni.) Amikor már tényleg puha lett, belevetettem a felaprított fokhagymát, a maradék
bort, s még jó negyedórát lassan forraltam. Közben egyszerű főtt krumplit készítettem köretnek.
Az étel fejedelmi lett: első pillanatban a marha cubákos íze türemkedik az ember nyelvére, aztán a sűrű gulyás szaftjának zöldséges, édeskésebb zamata, melyet aztán azonnal és jól kompenzál a vörösborral bevitt savasság és a paprika erőssége. Vörösborral, friss kenyérrel és erős
savanyú paprikával, uborkával, paradicsomsalátával tálaltam.