Zserbótallérok

A hideg vajat és a lisztet gyorsan összemorzsoljuk (aprítógépben a legegyszerűbb), majd kézzel homogénre gyúrjuk a porcukorral, a sóval és a vaníliakivonattal. Két, 3 cm átmérőjű rúddá alakítjuk, és egy éjszakára a hűtőbe rakjuk (de legalább 1 órára!). A hűtőből kivéve a rudakat körülbelül 1 centis szeletekre vágjuk, és kis dió méretű gombócokká gyúrjuk. A tésztát ilyenkor hagyni kell felmelegedni, különben
megrepedezik, amikor a golyók közepét lyukasztgatjuk a töltés előtt. Nem tévedés, nincs benne tojás vagy más folyadék, ezért lesz sokkal omlósabb, viszont pont ezért kényesebb is. A golyók közepébe ujjal mély lyukat nyomunk, egy kiskanál segítségével megtöltjük a dió-lekvár keverékkel (egészen sűrű, tejfölszerű állaga legyen), és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Ekkor még igen érzékenyek a kekszek, de tovább sütni, kiszárítani nem szabad! 2 perc után rácsra tesszük, kihűtjük. Ha már teljesen hidegek, olvasztott csokival csíkozzuk. Fémdobozban akár egy hétig is eltartható, így előre is elkészíthető, az ízei csak intenzívebbek lesznek, és az omlóssága is megmarad.