Rendkívül változatosak a régi húsvéti népszokások, ehhez az ünnephez különösen sok hiedelem társult. Összegyűjtöttünk belőlük egy jó nagy csokorral. Mélyen ugyan nem hiszünk bennük, de hátha mégis szebbek leszünk, ha nagypénteken napfelkelte előtt megfürdünk a patakban.

Almafára a sonka csontját!

Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, a harangok Rómába mennek. Sokfelé a gyerekek ilyenkor kereplővel hívogattak a szertartásra. Munkájukért adományt gyűjtöttek.

Nagycsütörtököt szokás volt zöldcsütörtöknek is hívni. Ilyenkor friss zöld leveleket főztek – spenótot, csalánt –, hogy jó legyen a termés abban az évben.

Kígyómarás ellen nagypénteken egy-két gerezd fokhagymát kell enni, gyomorfájás ellen ugyanekkor pattogatott kukoricát.

Nagypénteken nem szabad kenyeret sütni, mert kővé válik, nem szerencsés kotlóst ültetni, és a lovakat sem szabad befogni, mert megbetegszenek.

Nagypénteken szótalan vízben (azaz úgy kell a kútról elhozni, hogy menet közben végig nem szabad megszólalni) kell megmosdani, hogy szépek legyünk. Az is jó módszer, ha napfelkelte előtt megfürdünk a patakban, az aranyos vízben.

Húsvét szombatján körül kell seperni a házat, ezzel elűzzük onnan a boszorkányokat.

Nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka a lány nem törli meg az arcát az esti mosdás után. Törülközőjét a párnája alá teszi, s az a legény lesz a férje, aki álmában letörli az arcát.

Nagyszombaton szokás volt az első harangszókor kimenni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat a bő és egészséges termésért.

Az ország egyes vidékein az volt a szokás, hogy egy-egy megszentelt húsvéti tojást ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, visszataláljanak egymáshoz.

A szentelt húsvéti sonka csontját kiakasztották egy gyümölcsfára, hogy az különösen bő termést hozzon.

Húsvétkor a legények és a leányok imádkozva, énekelve megkerülték a határt, közben bő termésért imádkoztak.

Húsvéthétfőn a legények kis korbáccsal megcsapkodták a lányokat, közben versikét mondogattak. A cél természetesen itt is ugyanaz volt, mint a locsolásnál, hogy még szebb és egészségesebb legyen a szebbik nem.

Voltak olyan falvak, ahol a leányok azzal köszönték meg a legények locsolását, hogy játékosan megkorbácsolták őket (suprikálás).

A locsolkodás sokszor egész vödör hideg vizeket jelentett, bandákba szerveződött legények hurcolták a kutakhoz a sivalkodó lányokat (csak hogy nehogy kelésesek legyenek).

A legények az elfogyasztott tojások összetört héját azoknak a lányoknak az ablaka alá szórták, akikre valamiért haragudtak.

A húsvét hétfő utáni kedden a lányok locsolták a fiúkat.

Fehérvasárnapnak a húsvét utáni első vasárnapot nevezik. Komáló vasárnapnak is hívják, ugyanis a barátkozni vágyó lányok ekkor piros tojással, süteménnyel, borral megrakott komatálat küldtek vagy vittek a kiszemelt barátnőjelöltnek. Ha ezt elfogadták, viszonozták, akkor életre szóló barátság jött létre.

Pöttyös kalács

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink