A Stroganoff bélszín egy marhahúsból készített gombás ragu, mely jellegzetes, savanykás ízét az ecetes uborkának, a tejfölnek és a citromnak köszönheti. Régi klasszikus, először a XIX. század végén jelent meg egy szakácskönyvben. Eredetével kapcsolatban az is felvetődött, hogy esetleg a magyar savanyú vetrece átdolgozott kiadásáról lenne szó. Többféle változatban is elterjedt, van, aki mustárral, pirospaprikával, paradicsomsűrítménnyel ízesíti, kerülhet bele a csiperke helyett vargánya, az ecetes uborka mellé vagy helyett ecetes gyöngyhagyma. Természetesen bélszínből készítve az igazi, de használhatunk hozzá jó minőségű marhahátszínt is.
Megfagyott a hús a kamrában, így született a Stroganoff bélszín.
Fotó: Shutterstock
[eadvert]
Honnan kapta a nevét? A Stroganoff család nagy, neves orosz dinasztia volt, évszázadokon át az ország leggazdagabbjai közé tartoztak. Nagy szibériai sóbányák és érctelepek voltak a család tulajdonában. Az ő nevükhöz köthető Szibéria meghódításának a befejezése is. Fizetségül különleges kiváltságokat kaptak a cártól: saját hadsereget tartattak fenn, s uralmuk alatt tarthatták a szibériai kereskedést. Nagy Péter cár a XVIII. század közepén ugyan elvette ezeket a kiváltságaikat, cserében viszont bárói rangot adott a családnak. A XIX. század közepén szerezték meg a grófi címet. A mese szerint az ételt a Stroganoffok egyik szakácsa találta fel. Olyan hideg volt a kamrában, hogy jégtömbbé fagyott a marhahús. Mivel már nem volt sok ideje a vacsora tálalásáig, nagy munkával vékony kis szeletkéket tudott róla lefarigcsálni, s a kéznél lévő zöldségek, fűszerek segítségével szaftos, tejfölös tokányt varázsolt belőle. Annyira ízlett az uraknak a különleges fogás, hogy ezentúl aztán minden másnapra ezt rendelték.
Mesélő ízek: Eredetileg kelt tésztából készült mindenki kedvence, a muffin
