Szerencsére nagyon jó étvágyam van, szinte mindent szeretek, de időnként elunom az édes kásákat meg a tartalmas szendvicseket. Ilyenkor jönnek a serpenyős reggelik. Ennek a műfajnak a nagy klasszikusa a mindenfélével tuningolt rántotta, de az én nagy nyári kedvenceim a sült zöldségek. Közülük is a cukkini készül a leggyakrabban, mert általában ez van itthon. Egyelőre még vesszük, de remélem, hamarosan lesz saját is. Akármilyen ügyetlen kertész is vagyok, ez a tökféle mindig remekül teljesít, hacsak direkt ki nem taposom, egész nyáron ontja a termést. Nagyon gyakran készül belőle ez a zöld fűszeres sült változat. Reggelinek tökéletes pár szelet pirítóssal, lágy tojással, de ebédre is megfelel, a szezon közepén például a sörtésztában sült cukkinihoz ez a legtökéletesebb köret. Gyorsan és egyszerűen készül, kevés olívaolajon halványra sütök 1-2 felszeletelt főzőhagymát vagy egy darab pórét vagy egy csokor újhagymát, rádobom a csíkosra pucolt (mert kell bele a héj fele is!), apróra szeletelt cukkinit, egy-két átnyomott fokhagymagerezdet, és nagy lángon, nagy serpenyőben só nélkül sütöm, néha megkeverem. Ha már majdnem kész, hozzáforgatok egy kis marék összevágott zöld fűszert, ami épp kéznél van, kaprot, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, minden illik mellé. Csak a legeslegvégén sózom és borsozom. Ha épp olyan napunk van, akkor szoktam alá sütni egy kis húsos szalonnát is, apróra vágva, nem rontja el. Nem lehet megunni, annyira finom. Ha már nagyon nyár van, és van szabadtéri paprika, paradicsom, akkor azokból is mehet bele egy-egy darab, ha túlzásba esnék, akkor inkább lecsó lesz, de hát az is nagyon jó. Isteni a padlizsán is benne. Egyetlen hátránya van az ilyen reggelinek (főleg, ha raktunk bele egy kis kolozsvárit is), hogy aznap már biztosan nem lesz ebéd, mert legközelebb estére fogunk megéhezni.
A reggeli a nap legfontosabb étkezése, legalábbis nekem. Nem túl korán, lehetőleg nem is túl későn (hogy még azért pár étkezés beleférjen a napba), hatalmas bögre forró teával vagy kávéval, kiadósan. Ha olyan kedvem van, akkor édesen, ha meg másmilyen, akkor sósan. A hétvégi napokon pedig pepecselősen.