15-20 éve még alig néhányaknak volt ismerős ez a kifejezés: élelmiszer-intolerancia. Ma sajnos sokan küzdenek ezzel enyhébb vagy súlyosabb mértékben. Az intolerancia egyébként latin eredetű szó, eredeti jelentése türelmetlenség, kiállhatatlanság. Az élelmiszer-intolerancia gyakoribbá válásának hátterében lehet sejteni a megváltozott életmódot, az egészségtelenebb táplálkozást, az élelmiszerek minőségének romlását és még sok egyebet. A fontos az, hogy a különböző intoleranciákkal együtt is egészséges, teljes életet lehet élni. Egyre több olyan élelmiszer érhető el, ami bátran fogyasztható olyanok számára is, akik akár a gluténre, akár a tojásra vagy a laktózra érzékenyek. E háromból a tojás egy kicsit kakukktojás (még ha tyúk tojta is), mert allergiát okoz és nem érzékenységet. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be részletesebben, kitérve arra is, hogy milyen lehetőségek adottak ezek helyettesítésére. Jó hír, hogy ma már sok alternatíva közül válogathatunk a boltokban, míg néhány évtizeddel korábban ez még nem volt magától értetődő.

Glutén, laktóz, tojás: dióhéjban a leggyakoribb élelmiszer-intoleranciákról és allergiákról

Gluténérzékenység

Elsőként kezdjük azzal, hogy mit jelent maga a gluténérzékenység. Ez a betegség a vékonybelet érinti, mégpedig olya módon, hogy annak felszívódási képességében áll be rendellenesség, ezt pedig a glutén váltja ki. A tünetek megjelenése és azok erőssége egyénenként nagyon változó lehet. Olyan is előfordul, hogy valaki nem igazán észleli, hogy valójában gluténérzékeny. A következő tünetek gyanúsak lehetnek: haspuffadás, hasmenés, étvágytalanság, fogzománc romlása. Ezek a tünetek az emésztőrendszert érintik, azonban vannak olyanok is, amik máshol jelentkeznek.

A gluténérzékenység tünete lehet még többek között a fáradékonyság, hajhullás, menstruációs problémák, különböző bőrtünetek (kiütések térden, könyökön, vállon).

Szerencsére vérvétellel biztosan megállapítható, hogy gluténérzékenyek vagyunk-e vagy sem. Ha igen, akkor sem kell pánikba esni, hiszen megfelelően kialakított és egyénre szabott diétával kezelhető.

Az étrendből teljesen száműzni kell a búzát, rozst, árpát, tönkölybúzát, durumbúzát, tritikálét. Ezek helyettesítésére ma már rengetegféle liszt áll rendelkezésünkre, például kukoricaliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, tökmagliszt, szezámliszt. Köretek közül a barna rizs, jázmin rizs, köles, quinoa jó választások, de ezen kívül is van még alternatíva bőven.

Bátran fogyaszthatók viszont a tejtermékek, húsok, halak, zöldségek és gyümölcsök. Egyes szendvicskrémek vagy az előbbi alapanyagokból álló feldolgozott élelmiszerek (felvágottak) esetében óvatosan kell eljárni, az összetevők listáját alaposan olvassuk el.

Laktózérzékenység

A laktózérzékenység azt jelenti, hogy a szervezet a tejcukrot nem tudja megemészteni. Meg kell különböztetni a tejcukrot (vagyis laktózt) a tejfehérjétől. Akinek az utóbbival van problémája, az allergiát jelent. A laktózt a bélben termelődő laktáz nevű enzim bontja le, így ha ez kevéssé van jelen a szervezetben vagy teljesen hiányzik, akkor beáll a laktózérzékenység.

A laktózérzékenység tüneteit talán egy fokkal könnyebb felismenri, mint a gluténérzékenységét, itt ugyanis a tejtermék elfogyasztása után 1-1,5 órával már jelentkeznek is. A következők megjelenésénél lehet gyanakodni: hasmenés, haspuffadás, hasfájás, hasi görcsök, hányás.

Ha ezek valamelyikét rendszeresen tapasztaljuk tejtermék fogyasztása után, akkor érdemes elmenni egy kivizsgálásra. Ha a gyanú beigazolódik, akkor az is kiderül, hogy milyen mértékben tudjuk esetleg még tolerálni a tejcukrot. Ez egyénenként változó lehet. Az is előfordul, hogy a túró vagy egyes sajtok elfogyasztása után semmilyen panasz nem jelentkezik, a tej viszont már nem tolerálható. Másoknak viszont a legkisebb mennyiségű laktóz is problémát okozhat. Az étrend kialakításában szakember segítségét érdemes igénybe venni.

Szerencsére ma már számos tejtermékből (vaj, tejföl, sajtok) készül laktózmentes változat, így nem kell ezeket teljesen száműznünk az életünkből. A boltok áruin kívül az éttermek és a cukrászdák kínálata is egyre felkészültebb a laktózérzékeny vendégek fogadására.

Tojásallergia

Az előző két érzékenységen túl van még egy élelmiszer, ami sokak számára gondot okoz, ez pedig a tojás. A tojás esetében nem érzékenységről, hanem allergiáról beszélünk.

A tojásallergiát legtöbbször gyermekkorban állapítják meg, amikor a baba hozzátáplálása elkezdődik, bár már szoptatás alatt is érdemes figyelni az esetleg előjövő ekcémára. 8 hónapos kor után ajánlják a tojás bevezetését az étrendbe, de ekkor még sziogúran főzve és először csak a sárgáját felhasználva.

Ha a gyermek allergiás a tojásra, akkor az a következő tünetekben nyilvánulhat meg: bőrkiütés, arc vagy torok duzzadása, hasi fájdalom, hasmenés, hányás.

Ha a tojásallergia bebizonyosodik, akkor azt teljesen el kell hagyni az étrendből. Ez nem könnyű feladat, mert sok minden tartalmaz tojásfehérjét. Bizonyos tészták, pékáruk, krémek mind mind tiltólistára kell hogy kerüljenek.

A tojás helyettesítésére több alapanyag is elérhető, például a vízbe áztatott és összeturmixolt lenmag, ami segít összetartani a tésztát sütéskor. Ugyanígy jó lehet a lenmagpehely, a banán vagy az alma is. Az ételek sűrítésére jó alternatíva lehet a keményítő vagy a burgonya.

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.