Ki tudja, mi az igazság, de annyi biztos, hogy a nagy magyar író, Jókai Mór igencsak szeretett enni, nagy ínyenc volt. Felesége, a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Róza nemcsak a színészi tehetségéről volt híres, hanem a szakácstudományáról is.
Jókai egyik kedvence volt a nagy szemű babból (görög olvasóból) főzött, vastagon berántott leves füstölt malackörömmel (angyalbakanccsal), nem véletlenül főzött ilyen eledelt Pál úr, a vén huszár A kőszívű ember fiaiban. A kedvelt, sűrű kanalaznivaló az eltelt idő alatt némileg átalakult, a bab és a tartalmasság maradt, a körömből csülök lett, jött hozzá egy kis zöldség, némi kolbász meg csipetke. Bárki és bármikor is találta fel, elsőrangú étel, főleg ezekben a hideg, esős hónapokban.
