A farsangi időszakot ma már csak az iskolai jelmezbálok meg a megnövekedett fánksütési kedv jelzi, de régebben ez nem így volt. Sok népszokás kötődött a vízkereszt és a húsvéti böjt közötti időszakhoz, és jó párat közülük még most is megtehetnénk.

Itt a farsang, áll a bál

A farsangi időszak mindig a vízkereszt napjával (január 6. indul), és a a húsvét előtti 40 napos nagyböjt első napjával (hamvazószerda) záródik. Az idén ez a nap február 22., tehát addig lehet vígan mulatozni, nagykanállal enni.

Lássunk néhány régi népszokást, milyen események színesítették ezeket az egyébként egyhangú, hideg, sötét napokat.

  • Kövércsütörtökön (a farsangi időszak utolsó csütörtökén) nagykanállal ették a kocsonyát, a káposztás disznóhúst, a kolbászt, a pogácsát és természetesen a zsírban sült farsangi fánkot. A hagyományos, kelt tésztából készült fánk neve sokfelé pampuska volt, a forgácsfánké pedig herőce.
  • Az ország egyes részein szokás volt az első fánkot eltenni, megszárítani, aztán porrá törve gyógyszerként használni, ha a jószágnak valami orvosságra volt szüksége.
  • Fekete tyúkot vágtak, hogy ne betegedjenek meg a baromfik.
  • A farsangi lakomák maradékát csonkacsütörtökön, azaz a hamvazószerdát követő napon ették meg. („Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon!” – vélték akkoriban.)
  • Sok helyen járták a fiatalok a falut, farsangi jókívánságaikért adományokat: tojást, szalonnát, fánkot kaptak. Volt, ahol a fiúgyerekek, volt, ahol a kicsi vagy az eladó lányok. Sok helyen jelmezt, maszkot viseltek a falujárók, öreg cigányasszonynak, katonának, ördögnek öltöztek be.
  • Farsang idején rendezték meg a nagy táncmulatságokat is, ahol találkozhattak az eladó lányok a legényekkel, ez volt a párválasztás hagyományos helye és időszaka.
  • Ilyenkor vetették el a mákot, hogy ne legyen férges. Megveregették a gyümölcsfákat, hogy jó legyen a termés.

Fahéjas copfok és farsangi fánk

Farsangi fánk

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink