A kérdés megválaszolásához az adott háztartás aktuális, és jövőben várható energiafogyasztását kell figyelembe venni. A család, illetve a ház energiaigénye legegyszerűbben a háztartás elektromos számláinak alapján ellenőrizhető, ebből lehet következtetni a napelem árára. A digitális technológiák korában azonban különféle okoseszközök, intelligens mérőórák használatával is lehetőségünk nyílik nyomon követni a fogyasztásunkat, irányítani az egyes eszközeinket, illetve akár távvezérléssel szabályozni a ház egyes zónáinak hőmérsékletét, világítását. Ezáltal csökkenthetőek a fogyasztási költségek, így napelemből is kevesebb kell majd.
Mi befolyásolja a fogyasztást – és ezzel a napelem méretét?
A fogyasztást nagyban befolyásolja, hogy hány fő alkotja a háztartást, az itt élők hány elektronikus eszközt használnak és milyen időtartamban. Érdemes átgondolni, hogy a jövőben tervben van-e valamely, az áramfogyasztást jelentősen befolyásoló tényezőben változtatás, például a fűtésrendszer elektromossá alakítása, elektromos autó beszerzése? A használati melegvíz előállítása villamos energiával történik? Használnak-e a háztartásban klímaberendezést, elektromos tűzhelyet, sütőt, mosogató- vagy szárítógépet, vagy akár fűthető medencét?
A rendszer telepítését megelőzően minden esetben erősen ajánlott ezen elektromos fogyasztók szükségességének felülvizsgálata, életünk minden energiafogyasztási területének számbavétele, illetve a fogyasztás optimalizálása.
Míg a médiakampányoknak köszönhetően egyre több szó esik a vízfogyasztásunk mérséklésének fontosságáról (lásd például a fogmosás során a víz elzárására figyelmeztető piktogramokat a fogkrémeken), az áramfogyasztással kapcsolatban kevésbé vagyunk tudatosak. Pedig a hétköznapi szokásainkat felülvizsgálva jelentős energiát tudunk megtakarítani.
Elegendő néhány apróságra odafigyelni a költségek alacsonyan tartásához. A redőnyök használata segít szükség szerint melegebb vagy hűvösebb hőmérsékleten tartani az adott helyiséget. Minimális pénzbefektetésből megoldható lehet a régi típusú izzók cseréje a hosszabb időtartamú és kevesebb energiát fogyasztó LED-esekre. Érdemes átgondolni, hogy vajon csak annyi fényforrást használunk-e, amennyi valóban fedezi a szükségleteinket? Lekapcsoljuk-e a lámpát, ha kimegyünk a szobából? Akkor is be van kapcsolva a televízió, ha senki nem nézi? Ezen felül célszerű felülvizsgálni, hogy korszerű, energiahatékony eszközöket használunk-e? Az elavult elektromos készülékek ugyanis jelentősen növelhetik a fogyasztást.
Napelemmel a jövőért
Ha a saját háztartásunk energiaellátását megújuló energiaforrásból biztosítjuk, nagymértékben hozzájárulunk a fenntartható gazdasághoz, az élhető jövőhöz. A környezettudatosság, az ökológiai lábnyomunk csökkentése ugyanakkor nem csupán a környezetünk védelme miatt kifizetődő. A korszerű, energiahatékony eszközök használatával, illetve a tudatos áramfogyasztással elérhetjük, hogy csak annyi panel kerüljön telepítésre, amennyire valóban szükségünk van! Így kétszeresen is pénzt spórolhatunk. Nem fizetünk sem a szükségesen felüli panelek telepítésével járó többletköltségért, sem az olyan elektromos áramért, amit eleve feleslegesen használunk.
Hova tegyük a napelemeket?
A háztartás áramfogyasztásán felül a telepítendő napelemek számát befolyásolja a tető tájolása, mérete, dőlésszöge, illetve a napelem típusa is. Hogy pontosan mekkora területre van szükségünk, az attól is függ, hogy mekkora teljesítményű napelemmel szeretnénk megoldani a háztartásunk elektromos ellátását. A sztenderd panelméret korábban 1,8×1 méter volt (egész pontosan 991 mm x 1750 mm x 35 mm), területe nagyából 1,8 m2, tömege megközelítőleg 17 -20 kg panelenként. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megjelentek a nagyobb méretű és nagyobb teljesítményre képes panelek, ám ezeket – méretükből adódóan – elsősorban naperőművekben használják.
Az optimálistól eltérő tájolású vagy dőlésszögű tető esetében az adott napelemes rendszer kevesebbet termel, ezért több napelem felhelyezésére lesz szükség, hogy 0 Ft legyen a villanyszámlánk. Általánosságban 8 és 20 panel között mozognak a lakossági rendszerek, ezek hozzávetőleg havi 8.400 és 20.000 Ft közötti villanyszámlák lenullázására alkalmasak. A 20.000 Ft feletti fogyasztás kiváltásának leggyakrabban a tető mérete jelenti a legfőbb akadályát, ugyanis ritkán helyezhető fel a közel 40 m2 területet kitöltő 20 napelem panelnél több a tetőre.
Alternatív megoldás lehet, ha a napelemet nem a háztetőre szereljük. A terasz- vagy kocsibeálló-fedések lehetővé teszik a különösen hatékony kétoldalú napelemek használatát is. Kevésbé köztudott, hogy a paneleket egy melléképületre vagy lapos tetőre, sőt, akár a földre is lehet rögzíteni. Ez utóbbi esetben az ideális tájolás beállítása is könnyebben megoldható, így a napelemek magasabb teljesítményre képesek.
Szerencsére Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik. Az ideális, déli irányba elhelyezett, kb. 25-45 fokos dőlésszögű, ferde tetőre szerelt napelemekkel számolva átlagosan évente 1.100-1.200 kWh termelésre képes egy 1 kWp-nyi teljesítmény. Ha a villanyszámlán szereplő éves villamos fogyasztás kWh adatát elosztjuk 1200-al, akkor megkapjuk, hogy hány kW-os napelemes rendszerre lenne szükség a házhoz. Fontos azonban, hogy ez csak irányadó szám, a végleges döntés előtt mindig érdemes szakértő segítségét kérni, aki minden paramétert figyelembe vesz, és ez alapján tud pontos adatokat mondani! Egy délnyugati vagy délkeleti tetőre például 5-6%-kal több panel kell ugyanekkora termeléshez, egy teljesen kelet vagy nyugat felé néző tetőre pedig 20%-kal több panel kellhet.
Egy napelemes rendszer bekerülési költségét (és így a majdani megtérülési időt is) számtalan tényező befolyásolja. A napelemek és egyéb szükséges eszközök minősége, típusa, az esetlegesen felmerülő építési és műszaki beavatkozások mértéke: alkalmas-e például a tetőszerkezet a panelek telepítésére, illetve szükséges-e héjazatot cserélni?
A tapasztalatok szerint egy átlagos háztartásokra méretezett, 2,5-4,5 kWp teljesítményű, nagyobb átalakítást nem igénylő rendszer kiépítésének teljes költsége (beleértve a tervezés, kivitelezés és beüzemelés költségeit is) 1,2-2 millió Ft között mozog. A nagyobb rendszerek kiépítése fajlagosan olcsóbb, azaz megtérülési ideje rövidebb.
Hogyan lehet olcsóbb a napelem?
Aki otthoni napelemes beruházásban gondolkodik, annak érdemes figyelnie az aktuális pályázatokat, hiszen jelentős anyagi segítséget jelenthet az állami támogatás. Több mint 200 milliárd forintos keretösszegű napelemes és fűtéskorszerűsítési uniós pályázat nyílt meg a lakosság számára. Az RRF-6.2.1-21-1 „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázat keretében 100%-ban vissza nem térítendő támogatás érhető el 4 pályázati ütemben 2021 és 2024 között.
Akár pályázati pénzből, akár államilag támogatott hitelből, akár önerőből telepítjük fel a rendszert, a napelemek mindenképp jó befektetésnek bizonyulnak. A napelemes rendszerbe fektetett pénzünk ingatlanunk értékét is növeli, a megújuló energiaforrások kiaknázása ingatlanunk energetikai besorolását is befolyásolhatja.
A telepítendő napelemek számát tehát sok tényező befolyásolja: az adott háztartásban fogyasztani, illetve ezen fogyasztás fedezésére termelni kívánt energia mennyisége, esetlegesen az áramfogyasztást jelentősen befolyásoló tényezőben tervezett változtatás, a tető tájolása, mérete, dőlésszöge, illetve a napelem típusa is. Ezért a tervezés során érdemes szakemberrel egyeztetni, a pontos árajánlat minden esetben az adott háztartásra szabott. Sokat spórolhatunk az okos tervezéssel!
