Csalánt ilyenkor kell enni, a szezon kezdetén. A harsogóan zöld, friss, tavaszi hajtásvégek a finomak, a mélyzöld, öregebb levelek már nem. Tavasszal úgyis ki vagyunk éhezve az új zöldségekre, vegyük fel a listánkra ezt a csípős növényt is.
Ha csalánt szeretnénk enni, akkor a gyűjtéssel kell kezdeni. Érdemes egy erős kesztyűt felhúzni, így biztosan nem fog megcsípni. Felszerelésünk része még egy olló és egy széles tál. A tálat a bokor alá tartjuk, és az ollóval ebbe csipkedjük bele a növény zsenge, zöld, friss hajtásait. Természetesen itt is oda kell figyelni, hogy olyan helyen szedjük, ahol az autók kipufogógázai (vagy más mérgek) nem épültek bele.
A friss csalánleveleket átmossuk. Sós, forró vizet forralunk egy csipet szódabikarbónával, beledobjuk a leveleket, és fél perc után már szedjük is ki. Ekkor már bátran hozzányúlhatunk, nem csíp. A továbbiakban úgy dolgozunk vele, mintha forrázott spenót lenne.
