Ilyenkor, április közepétől május végéig viszont magunknak is gyűjthetünk salátának való üde, jóízű, vitamindús leveleket. Egy kis növényismeret birtokában pillanatok alatt szedhetünk egy kazalnyi frissességet. Mutatunk pár gyakran előforduló, nyersen ehető levelet, virágot. Természetesen jó helyen kell gyűjteni (minél távolabb a benzingőztől, permetezésektől, vegyszerektől, portól). Ha erre ügyelünk, akkor ingyen lesz a tökéletesen friss, bio salátának valónk.
1. Lósóska (Rumex obtusifolius)
Réti vagy tompalevelű sóska, órom, bábikó néven is ismert. Évelő növény. Közép-Európában, így nálunk is nagyon gyakori. A sóskára jellemző savanyúság hiányzik belőle, leveleinek az íze inkább a spenótéhoz hasonlít. Friss salátákban, levesekben fogyasztjuk. Ehető a gyökere és a makkocskatermése is, a népi gyógyászat a növény minden részét felhasználta (bélgyulladás ellen, sebek, fekélyek gyógyítására, vízhajtásra stb.)
2. Zamatos turbolya (Anthryscus cerefolium)
Hívják még illatos turbolyának, olasz salátának, édes petrezselyemnek. Nálunk vadon is megterem, főleg akácosokban lehet meglelni, de nagyobb, kissé elhanyagolt kertekben is gyakran találunk belőle pár bokorral. Levelének a formája nagyon hasonlít a petrezselyeméhez, de az íze egészen más, édeskés, ánizsos. A francia konyha gyakran használja. Nyersen érdemes használni, salátákhoz, krémekhez. Megszórhatjuk vele a kész leveseket, pecsenyéket, gombákat is.
3. Salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
Más néven szentgyörgysaláta, aranysaláta, papsaláta. Virágzás előtt ehetőek a levelei. A ki nem nyílt virágokat, azaz a zárt bimbókat kapribogyó-helyettesítőként használhatjuk: ecetben felfőzzük, és hagyjuk érni. Csak az gyűjtse, aki biztosan felismeri, mivel több rokona súlyosan mérgező, és könnyen összetéveszthető a szintén mérgező mocsári gólyahírrel.
4. Pitypang (Taraxacum officinale)
Rendkívül gyakori, szívós növény, megtalálhatjuk kertekben, mezőkön, legelőkön, útszélen, erdőben. Rengeteg nevet kapott: gyermekláncfű, tyúkvirág, kákics, békasaláta, pimpimpáré, kácsavirág, kutyatej, buborékfű, vénasszonyvirág stb. Virágzás előtt szedett leveleiből saláta, leves, főzelék készíthető. Gyökeréből gyógyteát, virágaiból szirupot (pitypangmézet) főzhetünk.
5. Tyúkhúr (Stellaria media)
Csibehúr, lúdhúr, pipehúr, libafű vagy közönséges csillaghúr más néven. A zsenge növényből friss saláta, leves és főzelék készíthető. Az ebből főzött tea segíti az epe- és veseműködést. Fekélyek, sebek, bőrelváltozások gyógyítására is szokták alkalmazni. Vigyázat, könnyen összetéveszthető más, mérgező növénnyel!
6. Ibolya (Viola odorata)
Nevezik még illatos ibolyának, mezei vagy kék violának, vénuszvirágnak, violettának. Kora tavasszal nagy tömegben virágzik az árnyékos, nedves helyeken. Gyógyhatása nagyon sokoldalú, immunrendszer-erősítő, nyákoldó, gyulladásgátló, enyhe víz- és hashajtó. Friss levelei és virágai salátában érvényesülnek a legjobban. Virágát évszázadok óta kandírozzák, illetve szörpöt főznek belőle, különleges desszertek ízesítéséhez, díszítéséhez használják.
„A fél karomat odaadtam volna, ha egy ilyen bolt van a közelünkben!” – Kinga Kamrájában jártunk