Idén egy igazi nagy tokaji bor, a Szepsy pincészet 2008-as évjáratú 6 puttonyos aszúja lett a Világgazdaság szerkesztősége által készített TOP 100 magyar bor magazin rangsorának első helyezettje. A 100-as listán az első tíz közé még két tokaji – a Grand Tokaj 5 puttonyos aszúja, és szintén a Grand Tokaj által készített furmint – került be. A Villányi borvidékről szintén három bor – a Csányi Pincészet Chateau Teleki Villányi Merlot-ja, a Bock Borászat Villányi Cabernet Franc-ja, és a Jammertal Borbirtok Wunderlich Cabernet sauvignon-ja – került be, mindhárom a 2015-ös évjáratból. A Pannonhalmi apátsági pincészet két bora is top 10-es lett: a 2013-as Pannonhalmi Hemina és a 2017-es Pannonhalmi Rajnai rizling. A fennmaradó két helyre a Somlón világklasszis pezsgőket készítő Kreinbacher Birtok Prestige Brut pezsgője, és a szekszárdi Heimann családi Birtok 2016-os Barbár bora került.

A 100 as listára a Villányi borvidékről került be a legtöbb bor, majd sorrendben Balaton, Tokaj, Szekszárd és Pannonhalma borászai voltak a legsikeresebbek. A Balaton ebben a tekintetben kakukktojás, mégpedig azért, mert itt nem borvidéki, hanem borrégiós szinten tekintettük egy egységbe tartozónak a pincészeteket – ezzel is díjazva a leginkább itt tapasztalható, példaértékű régiós összefogást.

[eadvert]

Az idei TOP 100-as lista összeállításakor a kiadvány készítői a tavaly kialakított hagyományokat követték a bírálat rendjében, vagyis a borversenyek szokásos zsűrizési megközelítésén túllépve a változó fogyasztói borízléssel lépést tartó, a hazai borkereskedelem reprezentáns szereplőinél értékben és palackszámban a legjobb eredményeket elérő borokat válogatták be a kóstolási sorba. Mindezt abból a megfontolásból, hogy a piac a legjobb értékmérő, és olyan borokat érdemes rangsorolni, és bemutatni a fogyasztóknak, amelyek stabilan jelen vannak a kereskedelmi forgalomban, értékben és palackszámban is a legszámottevőbbek ma Magyarországon.

Ez a szemlélet más, mint az egyéb, magyar borokat rangsoroló kiadványoké, amelyeknél általában a borversenyek díjai képezik a lista alapját. Ez a megközelítés azonban a TOP 100 magyar bor magazin készítői szerint nem alkalmas arra, hogy a fogyasztók számára értékes információt nyújtson arról, mit érdemes megkóstolnia, hiszen az ilyen borok általában nem kaphatók a kereskedelmi forgalomban. A TOP 100 magyar bor magazin listűáján szereplő borok viszont elérhetőek, ráadásul a magazin ezzel a szemlélettel annak a küldetésének is eleget tesz, hogy orientálja a borászokat, megmutatva, milyen irányba változik a borkedvelők ízlése, vagy ha úgy tetszik, milyen stílusok divatosak.

A TOP 100 magyar bor zsűrijét a magyar borpiacot nemzetközi kontextusban is legjobban ismerő Fiáth Attila vezette, tagjai pedig a műfajuk legjobbjainak számító borakadémikusok és a fogyasztókkal is napi kapcsolatban álló sommelier-k voltak. A zsűri vakon kóstolt, és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő százas pontskálán értékelt

Fontos tanulsága az idei TOP 100 kóstolónak, hogy tovább tart a fogyasztók elmozdulása a könnyedebb stílusok irányába – mondta Fiáth Attila. Egyértelmű tapasztalat, hogy a vörösborok összességében és borvidéktől függetlenül is stabilabbak, magabiztosabbak. A gyümölcsösebb, könnyedebb stílusú borok mellett jelen vannak a komolyabb, összetettebb tételek, néhány kóstolt borban még hatalmas érési potenciál érzékelhető.

Némileg vegyesebb a kép a fehérboroknál, ahol a kóstolt tételek között a kiváló borok mellett még mindig sok a bizonytalan tétel – folytatta Fiáth Attila. A rozék népszerűségének növekedése töretlen a fogyasztók körében, de itt nagy arányban fordultak elő „tuttifrutti, gyári borok”, pedig a fogyasztók igénylik az elegánsabb, komolyabb rozékat.

A pezsgőkínálatról ugyanakkor idén is szuperlatívuszokban lehet beszélni, sőt, a kóstolt tételek alapján elmondható, hogy a pezsgők az elmúlt évhez képest is javultak. Egyre jobbak, karakteresebbek, amit a fogyasztók észrevesznek, és díjaznak is a fogyasztás növekedésével. A Kreinbacher Birtok továbbra is az élen áll, ami a pincészet nemzetközi sikereit tekintve nem is meglepetés, de a Sauska és a partiumi Kárásztelek Pincészet is nemzetközi szinten értékelhető borokat hozott.

Tokaj a magyar borászatban mindig különleges szerepet játszik, ezért különösen fontos információ a hazai borvásárlók preferenciáiról, hogy az édes tokaji továbbra is jelen van, és a zsűri értékeléséből is kiderül, hogy magas minőséget képvisel. Igaz viszont, hogy idén kevesebb aszú került a TOP 100-ba, mint egy éve, de a prímet idén is a Szepsy aszú vitte. Szintén levonható tanulságként, hogy a tokaji száraz vonal láthatóan nem lett a fogyasztók kedvence.

A TOP 100 magyar bor magazinban idén az Egri borvidékről olvashatnak több cikket is, amelyekből kiderül, hogyan látják borvidéküket, és annak jövőjét az ottatni nagynevű, és fiatal, feltörekvő borászok. Az Egri borvidék igazi különlegesség, hiszen Európában is ritkaságnak számít, hogy egy borvidék adottságai egyformán lehetőséget adjanak kiváló minőségű vörös és fehér, sőt rozé borok készítésére is. Ezt azért is tartják kiemelten fontosnak – rímelve a TOP 100 magyar bor listájára is –mert ahogy világszerte, úgy Magyarországon is megfigyelhető a borfogyasztási szokások változása, a reduktív, friss, könnyen iható fehér és rozé borok előretörése. Ilyen szempontból tehát Eger szerencsés, hiszen az adottságait ebben is meg tudja mutatni. Természetesen továbbra is fontosnak tartják a vörösboraikat, különösen az Egri Bikavért, de erősíteni akarják annak fehér párját, az Egri Csillagot is.

Az idei TOP 100 magyar bor magazinban a borstratégia megvalósításának állása és a gasztronómiai trendek mellett az is olvasható, hogy Heimann Zoltán szekszárdi borász családjában hogyan zajlik a generációváltás, és az is, hogy az idősebb Heimann ettől milyen eredményt vár: „Amikor Zoli fiam hazajött a külföldi borászati tanulmányaiból, kérdezte, hogy mik az elvárásaink? Én pedig mondtam neki, hogy örülnék annak, ha tíz éven belül megcsinálná a világ legjobb kadarkáját.”