Bundás lapocka sajtos pitával

A kínaiak már évszázadokkal, ha nem évezredekkel ezelőtt kitalálták, miként lehet a meglehetősen rágós húsokat gyorsan és biztosan puhává varázsolni.
Ez a mélyben sütés elnevezésű technika – mi bundázásnak neveznénk. Nos, a tavaszi kerti főzőcskénken ezt alkalmaztam. A lapockát vékony csíkokra vágtam, felhúztam egy bambusznyársra, azaz hurkapálcikára, sóztam, majd kétféle bundába mártottam, s forró olajban kisütöttem. Az egyik bunda a szinte csak halaknál használt paprikás liszt volt – no jó, a vasi pecsenye kivétel! –, melyhez egy kis vizet kevertem, hogy a palacsintatésztánál sűrűbb masszát kapjak. A másik bunda úgy készült, hogy lereszeltem a gyömbért, adtam hozzá 3 evőkanál keményítőt, 1 evőkanál szójaszószt, egy kis vizet, borsot. Ebbe
mártottam a húsokat, s végül összetört kukoricapehelybe forgattam, mint a rántott húst szoktuk. Kisebb bográcsban egy liter olajat forrósítottam, ebben sütöttem ki a kétfajta húst. A
lényeg, hogy ne süssük soká, és tényleg forró legyen az olaj! Eközben a grillen átpirítottam a kicsit beolajozott paprikákat, a felkarikázott céklát és a cukkiniszeleteket. Mellettük elfért egy-egy pitaszelet is néhány másodpercre. Az így átmelegített tésztára halmoztam sajtot meg a felaprított snidlinget és
petrezselymet, majd befedtem a másik meleg pitával. Ezután mindkét felét kicsit átpirítottam, addig, míg a sajt belül megolvadt. A megtisztított paprikákat olajjal, kis sóval és egy gerezd szétnyomott fokhagymával elkevertem. A húsokat a négybe vágott pitaszeletekkel, grillezett zöldséggel és egy kis zöldsalátával tálaltam vörösbor mellett.