Tészta

Az aprítógép tartályába szórjuk a lisztet és a sót, rádobjuk a dobókockányi darabokra vágott fagyos vajat. Pár gombnyomással összemorzsásítjuk (rizsszemnyi, borsónyi vajdarabok nyugodtan maradhatnak benne). Kiöntjük egy nagy tálba vagy egy sima felületre: A közepébe öntjük a tojássárgáját, és gyors kézzel összegyúrjuk. Minél kevesebbet érünk hozzá a meleg kezünkkel, annál omlósabb lesz a tészta. Utána lisztezett felületen vékonyra kinyújtjuk, és
nagy bögrével akkora köröket szaggatunk belőle, amelyeknek az átmérője 2-3 cm-rel nagyobb, mint a muffinsütő mélyedéseinek az alsó mérete. Kibéleljük a sütő üregeit a tésztával (nem kell kizsírozni a formát, elég zsiradék van a tésztában ahhoz, hogy ne tapadjon le), az oldaluk 1-1,5 cm magas lesz. A hűtőbe tesszük legalább félórára. Közben sütőpapírból annyi kis négyzetet vágunk, ahány tésztakosárkánk van. A nyers kosárkákba tesszük, rakunk rá valami nehezéket: egy-egy kis marék babot vagy akár tisztára mosott kavicsokat. 200 fokos sütőben félig készre sütjük,
körülbelül 10 perc alatt. Utána kivesszük, babostul (vagy kavicsostul) leemeljük a papírokat.

Töltelék

A félig sült kosárkák alján egyenletesen szétmorzsoljuk a kecskesajtot, teszünk rá paradicsomot. Ha nagyon apró, akkor akár egészben is lehet, ha nagyobbacska, akkor cikkekre vágva. Meglocsoljuk pár csepp olívaolajjal, mindegyikre teszünk egy-két levélke rozmaringot, és visszatoljuk a sütőbe. Ott már csak pár percig sütjük, míg a sajt meg nem olvad, és a paradicsom kicsit meg nem rogyik. Hidegen is, melegen is pompás, akár könnyű vacsorának, akár bor- vagy sörkorcsolyának.