Marhaborda köcsögben

Ezt az agyagcserepet – vagy köcsögöt, ahogy azt az őrségi fazekas nevezte, akitől vettem – már használtuk korábban, ezért most is a jól bevált edényhez fordultam. Már csak azért is, mert igen egyszerű vele főzni. Sokat segít, s arra is képes, amire sok szakács nem: egységesíti az ízeket, sőt külön zamatot is kölcsönöz a benne órákig rotyogó ételnek. Az étel is egyszerű: lehártyáztam, feldaraboltam, majd enyhén besóztam a marhaoldalast. A tarját szeletekre vágtam. Aztán a gyökérféléket jó ujjnyi szeletekre, a krumplit kockára vagdostam, a paradicsomot és paprikát kézzel szétnyomtam. A hagymát nagyobb gerezdekre szeltem. Az egészet beleöntöttem a köcsögbe, jött hozzá a sok fűszer, majd annyi víz, hogy mindezt ellepje. Fedő rá, és mehetett a forró kemencébe – vagy két óráig rotyogott magában. Mire a hús megpuhult, az egész nagyon kellemes, sűrűbb levessé, hosszú gulyáshoz hasonló étellé vált. Diós-töpörtyűs pogácsával kínáltam, s jól csúszott rá a vörösbor, a könnyebb fajtából.