Parázson sült tokhal ikrás mártásban

Kivételes dolog történt a rovat életében: öt év alatt másodszor fordult elő, hogy egy ételt nem én készítettem, hanem egy „befogadott vendég”, aki nem volt más, mint szigligeti szomszédunk, a nádazómester Szabó Pista fia, Szabó Pisti. De beszéljünk az ételről!
Pisti szerint a recept a nagyanyjától származik, s állítólag Újvidékről való. A lényeg azonban, hogy minden olyan halból elkészíthető, amelyik nem esik szét könnyen. Esetünkben ugyanis parázson kell grillezni a halszeleteket, majd az ikrás szaftban átrotyogtatni. Tehát érdemes kipróbálni fogassal, süllővel, harcsával, nagyobb csukával vagy tokfélével.
Az étel egyébként nem túl bonyolult: Pisti felszeletelte, majd besózta a halat és a halbelsőséget. Parazsat készített, és azon – Lili lányával karöltve – sorban átpirította a tokszeleteket. Mikor ezzel megvolt, kevés olajon megfuttatta a vékonyra felkockázott hagymát, hozzátette az igen apróra vágott zöldpaprikát – esetleg egy kisebb paradicsomot –, és ugyanúgy megpárolta, mintha pörköltalapot készítene. Ezt követően vetette
bele az egész fekete borsot – kell vagy 20 szem –, 3-4
babérlevelet és két evőkanál őrölt paprikát. Ecetből, cukorból, sóból és 3 dl vízből hagyományos salátalevet készített, majd ezzel engedte fel az alapot. Az ikrát egy kis szafttal felhígítva szétoszlatta, s „behabarta” vele a mártást. Rövid forralás után – az ecet szaga távozik ilyenkor – belekerülhettek a parázson sült halszeletek meg a haltej. Nagyjából húszperces, óvatos rotyogtatással az ízek összeértek – és jöhetett a tálalás.
Köretnek Pisti szerint kenyeret és parázson sült krumplit kell hozzá enni. Szigligeti rizlinget hoztam ki a pincénkből, és egy kis szódát is, ha valaki fröccsözni akarna.