Azt találtam ki, hogy töltött csirkemellet fogok lassan grillezni, s hozzá gyorsan készíthető körettel szolgálni. Elvégre január van, napközben sem enged a fagy. Ami nem is baj, kihasználhatja a szakács ezt a körülményt: ugyanis a grillezés leggyakoribb hibáját tudja kiküszöbölni. A hideg miatt a grillsütőben sem melegszik fel annyira a levegő, mint nyáron. Vagyis ez a hideg segít a lassú sütésnek, nem kell ötpercenként az ételt forgatni, húzogatni, kisebb az esélye, hogy a hús elég, a belseje meg nyers marad.
Nos, a fentiek miatt egy nagy darab húst, nevezetesen egy egész nagy csirkemellet sütöttem. A lényeg, hogy a bőrt a húson hagytam, és – a megszokottól eltérően – fordítva, a mell alsó részéből kiindulva fejtettem ki a mellcsontot: így a mellfilé nem esik két darabra, egyben marad. A kulcscsontot – ezt nevezik sokan szerencsecsontnak – benne hagytam, tartást adott a húsnak.
A csontozás után a mellet a bőrös felével tettem a vágódeszkára, s mindkét oldalon éles késsel egy-egy zsebet csináltam a húsba. Jól megszórtam kívül és belül a fűszerkeverékkel, egy kis borssal, majd a zsebekbe tettem egy-egy szelet tarját és sajtot. Az egészet összefogtam néhány hegyes hurkapálcával, s negyedóra pihentetés után már mehetett is a vékony parázs fölé.
A lényeg, hogy minden oldalát pirítsuk meg, aztán húzzuk a parázs mellé, hogy lassan párolódjon-süljön át az egész. Miközben a hús készült, addig az avokádóból kikanalaztam puha húsát, villával összetörtem, sóval, borssal, szétnyomott fokhagymával, kicsi reszelt citromhéjjal, fél citrom levével ízesítettem, majd a vékonyra szelt paprikákat kevertem bele. Amikor a hús már csaknem kész volt, a pitákat is meggrilleztem, s lereszeltem az uborkát. A tálaláskor mindenki kapott egy vastag szelet töltött csirkemellet, egy pitatornyot (3 pitát tortaként avokádókrémmel megtöltve kis tornyot alakítottam ki), illetve egy nagy kanálnyi nyers uborkát. Fehérbor illik hozzá.
