Miért érdemes korán kezdeni?
[eadvert]
Minél fiatalabbak vagyunk, annál fogékonyabbak az új dolgokra. Nem véletlen például, hogy azok a gyerekek, akik óvodás korukban találkoznak először idegen nyelvekkel, a későbbiekben többnyire könnyebben boldogulnak azok elsajátításával, mint azon társaik, akik csak az általános iskola második felében kezdenek ismerkedni velük. Így van ez a konyhában is, ám azt fontos mindig szem előtt tartani, hogy bizonyos kor alatt jobb, ha a közös főzés annyiban merül ki, hogy megengedjük az apróságoknak, hogy “láb alatt legyenek”, szimatoljanak, nyalakodjanak, kóstoljanak. Ha hagyjuk így kibontakozni az érdeklődésüket, hamarosan maguk szeretnék majd kipróbálni az egyes technikákat.
Hogyan motiváljuk őket?
Ha arra leszünk figyelmesek, hogy sikeresen felkeltettük a gyermek kíváncsiságát, többféleképpen is megerősíthetjük abban, hogy jó úton jár. Ha fejlettsége engedi, adhatunk neki olyan komolyabb feladatokat, mint feltörni a tojást, fakanállal kevergetni az ételt, vagy éppen összeönteni a kimért alapanyagokat a dagasztó edénybe. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy még nem áll készen a feladatra, megajándékozhatjuk játék főzőkészlettel vagy játékkonyhával, hiszen a papás-mamáshoz hasonlóan ez is egy szerepjáték, mely során az apróságok a felnőtteket utánozva készítik fel magukat az “éles bevetésre”.
Mire kell fokozottan odafigyelni?
Ha a webáruházakban kapható összes játékkonyhát kinőtte és a kisebb feladatok is jól mennek már, nyugodtan bele lehet kezdeni a nehezebb gyakorlatok (pl. tojás felverése, tészta nyújtás) megtanulásába. Azt viszont soha nem szabad elfelejteni, hogy a konyha veszélyes üzem: a főzőlap, a sütő, az elektromos berendezések és az éles szúró-vágó eszközök nagyon csúnya baleseteket okozhatnak, ezért felügyelet nélkül a rutinosabb gyermekeket se engedjük a pult körül sertepertélni!
És végül a legfontosabb: Ünnepeljük meg együtt amit alkottunk! Az ételkészítésben az a legfantasztikusabb, hogy a befektetett energia gyorsan – méghozzá ínycsiklandozó falatok formájában – térül meg. Legyen a kóstolás egy közös szertartás, az étel elfogyasztása pedig egy közös ünnep!
