Gyakorlott háziasszonyoknak nem is kell mondani, hogy mi a különbség a paprikás csirke (vagy csirkepaprikás), illetve a csirkepörkölt között. Természetesen a tejföl. Fűszerpaprika, bors, vöröshagyma, fokhagyma, zöldpaprika, paradicsom, tejföl és hús kerül bele, s ettől máris igazi, magyaros étellé válik. Viszonylag fiatal ételről beszélünk, mely alig 200 éves múltra tekint vissza. A pörkölt az alföldi parasztok körében volt igazán népszerű. Inkább marhából, birkából készítették a pörköltöt, de később kezdett elterjedni a szárnyasból főzött változat is, amit szigorúan füstölt szalonna zsírján pirítottak meg.
Idővel a paprikás ételek nem csak a gazdasszonyok, és azok családjainak körében vált népszerűvé. A reformkorra már a szakácsművészet is alkotott paprikás ételt, ilyen volt a „tejfölös paprikás csirke”, s így egyes források szerint a tejföllel sűrített verziót a polgárok kezdték el terjeszteni, s innen került aztán a szegényebb emberek receptjei közé. Egy 1834-es étlap arról árulkodott, hogy az ára is borsosabb volt ennek az ételnek. Míg a hagyományos pörköltért 15 pengőt kértek, addig a paprikás csirke már 18 pengőbe került a kedves vendégnek.
[eadvert]
Először József nádor udvari szakácsa Czifray István könyvében, a Magyar nemzeti szakácskönyvben jelent meg a paprikás csirke 1830-ban.
„Paprikás Tsirke (Tsibe, Pisellye). Végy két vagy több tsirkét, s vagdald darabokra. Izzasz rézlábasban egy darab vajat, vagy zsírt, vess bele paprikát, szegfűborsot, vöröshagymát, s fojtsd sárgásra – osztán az összevagdalt tsirkét vessd közibe, s ismét addig fojtsd, míg meg nem puhul, – hintsd be egy kalán liszttel, önts reá egy kevés hús-lévet, adj hozzá gondolatod szerint téjfelt, hogy a’ mártása sűrű legyen – paprikázd meg ‘s add fel.”
Az 1800-as évek végére már több külföldi utazó ajánlja a magyar konyhát ismertető leírásában a gulyás mellett a paprikás csirkét.
A paprikás csirke egyben a hortobágyi palacsinta alapja is lehet. Ha ugyanis az nem darált borjúhúsból készül, akkor a palacsinta tölteléke a ledarált paprikás csirkéből áll, a szósz pedig a paprikás csirke tejföllel behabart leve. A Hortobágyról elnevezett palacsinta szintén hungarikum.
Hogyan lehet elrontani a paprikás csirkét?
- Túl sok és túl híg a szaftja. Túl sok vizet adtunk hozzá, és túl kevés hagymát. Mindig rövid leven kell tartani főzés közben.
- Keserű lesz, mert megégettük benne az őrölt pirospaprikát. Nagyon gyorsan megég, ezért amikor belekeverjük, mindig le kell húzni a tűzről a forró zsiradékot.
- Maszatos, ragacsos lesz a nokedli. Nem öblítettük át rendesen. Szűrőben eresszünk rá hideg vizet, s fakanállal kicsit át is keverhetjük, hogy a habos, nyúlós főzővizet lemossuk róla. Az is lehet, hogy túlkevertük a tésztáját, nem szabad túlzottan kidolgozni, az sem baj, ha kicsit darabos marad. Esetleg túl soká hagytuk pihenni a nyers tésztát. Azonnal ki kell főzni keverés után, tehát azzal kell kezdeni a készítését, hogy felrakjuk főni a főzővizét.
Paprikás csirke variációk
Bakonyi módra – a paprikás csirke gombás változata
Rakott paprikás csirke – a csirkehús darabokat kicsontozva tűzálló tálba helyezve, a szaft és a nokedli keverékével fedve és sajttal megszórva sütött ételvariáció
Tejszínes – víz helyett főzőtejszínnel készül
Ínyenc paprikás csirke – majoránna és zúzott fokhagyma is kerül bele
