Ősi magyar zsírsertés a mangalica, amely húsából számos finomságok készíthetünk. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. 

Zsírjában az ereje: így menekült meg a mangalica

A mangalicát az 1800-as évektől tartják számon. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Hét évvel később kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

A mangalica legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egész teste durva, forgácsszerű szőke szőrrel borított, ami nyáron vékonyabb és simább, télen viszont vastagabb, durvább és jobban göndörödő. Az állat szaporasága nem nagy, általában 4-8 csíkos malacot ellik, darabonként 600 gramm és 1000 gramm közötti súlyban. A malacok 7-8 hetesen érik el a 6-8 kg-os tömeget, és később is lassabban fejlődnek, mint a modern sertésfajták egyedei. És, hogy mikor tűnnek el a csíkok? Pont ekkorra.

[eadvert]

A mangalicát jól hízó, gyorsan zsírosodó állatnak tartják, egy 150-160 kilogrammos hízó akár 70 liter kisütött zsírt is adott az egyéb hús félék és szalonna mellett.

Az 1924 novemberi budapesti hízósertés kiállításon voltak olyan mangalica falkák melyek 73,9 %-os zsiradékárut produkáltak a tömegükhöz mérten.

Virágkorát az 1950-es évekig élte, komoly exportsikereket hozott a magyar sertéstenyésztőknek. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és a mangalicák száma rohamosan csökkenni kezdett. Annyira, hogy 1991-ben a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db (!) tenyészállat volt belőle az egész világon. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán. Ekkor kezdődött a fajta megmentése és újra szaporítása, melynek köszönhetően ma már az ínyencek egyik legfőbb eledele lett a mangalicahús. Jelenleg kb. 10 ezerre tehető a mangalicaállomány hazánkban.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 2019-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az egyesület tagjainak létszáma 200-220 között mozog, így ők eredetigazolt és hitelesített mangalica állománnyal rendelkeznek.

Ahogyan azt már többször említettük, a mangalica sajátosságát a zsírja adja, ahogyan azt maga a neve is jelzi, mivel magyarul a mangalica szó hallatán a zsírsertésre lehet asszociálni. Amellett, hogy rendkívül zsírosak, nagyon erőteljesek és egyes betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak. A zsír a bőre alól lágyan beivódik húsába, melynek finom és ízletes pikantériát kölcsönöz. Zsíros húsa ideális sonkakészítéshez is, mivel az különösen alkalmas szárításra és a lassú, tartós érlelésre, lehetővé téve ezzel a különleges ízű, ínyenc termékek előállítását. A nagyobb zsírtartalom finom eloszlással párosul, ezáltal a mangalica húsa kiválóan alkalmas lédús, ízletes pecsenyehúsok, steak jellegű sültek, valamint szalámifélék és érlelt sonka készítésére.

mangalica

mangalica
Fotó: shutterstock

A spanyolországi sonkakészítők felfedezték, hogy a mangalica fajta ideális a hosszan tartó levegőn érleléshez, amely ugyanazt az eljárást jelenti, mint az ily módon érlelt világhírű ibériai sonkáé. A mangalicasertés sonkája akár 3 és fél évig is érlelhető, hasonlóan az ibériai sonkához, megőrizve nedves és rugalmas textúráját, mély és intenzív vörös színét és sajátságos ízét.

 

Mivel a mangalicasertés életmódja és természetes táplálkozása miatt kizárólag őstermelői, és nem nagyüzemi mennyiségben tenyészthető, ára a többi sertéséhez képest magasabb. Emiatt is vált az ínyencek egyik kedvencévé. Gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban. Ebből kifolyólag valamivel egészségesebb, mint az intenzív gazdálkodásban tenyésztett fehér sertésfajták zsírja. A debreceni egyetemen végzett kutatások szerint a mangalica zsírjában található Omega-3 szintje 2-3-szor magasabb, mint egyes halfajták esetén. A mangalicasonka számos tápértékkel bír. Magas minőségű fehérjében gazdag élelmiszer, melyet szervezetünk könnyen megemészt, és ezen kívül:

– Nagy mennyiségű B-vitamint tartalmaz

– Vasat és cinket tartalmaz, melyek nélkülözhetetlenek szervezetünk számára

– Mivel kiválóan emészthető táplálék, az egészséges és kiegyensúlyozott étrend részeként ajánlott, természetesen a mértékletesség elvét betartva.

Egyél jót! – A mangalicahús különleges

Az Agrármarketing Centrum 2013 óta szervez sertéskampányokat, ám 2019-ben először szervezett mangalica kampányt. A kampány 2020-ban is folytatódik, az Agrárminisztériummal és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével közösen megvalósuló Egyél jót! – A mangalicahús különleges szlogen alatt futó kampány célja, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a különleges sertésfajtára.

 

Az Afrikai Sertés Pestis fertőzésnek (ASP) nincs az emberi szervezetre ártalmas hatása.

https://www.amc.hu/mangalicakampany/

Mangalicakaraj lenmagos pároltzöldség-szalagokkal

Mangalicasteak petrezselymes parázsburgonyával és baconos zöldbabbal

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink