Nem igazán vonzó ennek a gyümölcsnek a külseje: éretlenül sem hívogat a csúnya sárga gubacs, éretten pedig kifejezetten riasztó a horpadozó, barna, rücskös héj, a szottyosság, a fura alak. Ismét a szokásos történet, a vitatható külső csodás belsőt rejteget. Lágy, krémes, kellemesen pikáns ízű, mint valami különleges csokikrém. A legjobb frissen, a bokorról majszolva, de ha túl sok van belőle, tegyük el télire.

Érző szív, durva külső

Kerti dísznek is alkalmas, kifejezetten csinos növény, ráadásul minden különösebb odafigyelés és gondozás nélkül is ontja a terméseit (több tíz kiló is nő egy-egy bokron). Közép-Ázsiából származik, kedveli a meleg, napsütötte zugokat, de jól viseli a téli fagyokat is. Termése akkor a legfinomabb, ha már megcsípte egyszer-kétszer a dér. A legegyszerűbb addig le sem szedni, a bokron a legkönnyebb tárolni. (Ha mégis valamiért le kell szedni, akkor száraz, hideg helyen, szétterítve pár hét alatt beérik. Vagy bevethetjük a fagyasztót a dér helyett.) Rengeteg benne a C-vitamin, a vas és a kalcium. Gyulladáscsökkentő, csonterősítő hatása is ismert.

[eadvert]

Citromos-fahéjas naspolyalekvár

Naspolyasajt

Naspolyás pite

Naspolyás-marcipános sütemény

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink