Jellegzetes a formája és a színe egyaránt: nagyobb, lapított gömb, fehértől a liláig terjed a színe. Régi, de mára – legalábbis felénk – majdnem elfeledett zöldségnövény. Könnyen termeszthető, rövid a tenyészideje, tökéletes másodvetésre. A hűvös, csapadékos időt kedveli. A nagy nyári meleget nem szereti, lassan nő, és túl csípősek lesznek a gumók. Hagyományosan sokat termeltek belőle az Őrségben, főként savanyítva fogyasztották, egész télen át. Takarmányozásra is használták. Ma nem könnyű hozzájutni, hacsak nem mi magunk termeljük, biopiacokon érdemes keresni. Íze olyan, mintha keresztezték volna a karalábét, a retket és a tormát. Kicsit csípős, friss, ropogós, enyhén kesernyés, egyedi íze van. Kiváló köretnek, húsos ragukhoz, levesekhez. Izgalmas, új íz, feltétlenül érdemes kipróbálni.
