Csalánhoz igazán nem nehéz hozzájutni, ha annyira rendesek vagyunk, hogy a saját kertünkben nem találunk, akkor elég elbaktatni egy közeli erdőszélre, tisztásra, és biztos bele fogunk ütközni. Ennek a gyűjtésére is ugyanaz vonatkozik, mint a többi vadnövényre: ügyeljünk rá, hogy ne legyen a közelében autóforgalom vagy más szennyező forrás. A friss hajtásokat érdemes lecsipegetni. Mindnyájunkat csípett már meg csalán, és ugyan tudjuk, hogy jót tesz az ízületeinknek, de inkább elkerülnénk ezt a fájdalmat. Tehát lehetőleg hosszúnadrágban, hosszú ujjú felsőrészben és kesztyűvel felszerelkezve induljunk gyűjtögetni (ámbár állítólag aki ügyes, az csupasz kézzel is meg tudja úgy fogni a csalánt, hogy ne csípje meg).
Ha gyógynövényként akarjuk alkalmazni, akkor zörgősre szárítjuk, és csalánteaként egész évben fogyaszthatjuk (salaktalanít, tisztítja a vizeletkiválasztó rendszert, élénkít, csökkenti az allergiás tüneteket, hogy csak párat említsünk a sok jó hatásából.) Helye van a konyhában is: használhatjuk salátákhoz, krémekhez, főzhetünk belőle levest, főzeléket, stb. Párolva akár le is fagyaszthatjuk. Csinálhatunk belőle szörpöt is.
