Mielőtt kitört volna a kovászoskenyér-őrület, dagasztás nélküli kenyereket sütöttünk otthon. Ezekben ugyan van egy kevés élesztő, de mivel a kelesztési idejük jóval hosszabb, mint a több élesztővel dolgozó recepteknek, bőven van idő mindenféle erjedésre és átalakulásra. Ráadásul végtelen egyszerű az elkészítésük is, egyszerűen össze kell keverni az alapanyagokat, majd békén hagyni egy napig. Nem kell sem dagasztani, sem hajtogatni. Sütés előtt van egy egyszerű formázás, és ennyi az egész. Az eredmény pedig egy kifejezetten finom, sokáig elálló pékáru.
Pár fortély ezeknél sem árt:
- Ha nem kapunk kenyérlisztet, akkor használhatunk helyette fele finomlisztet (BL55) és fele réteslisztet (BFF55).
- Ne adagoljuk túl az élesztőt, rosszabb lesz a végeredmény.
- Nagy melegben biztosan elég a 12 óra, hűvösebb napokon közeledjen inkább 24-hez a kelesztés.
- A dagasztás nélküli kenyereknek nagyon magas a víztartalma, ezért nagyon sokáig kell sütni, szinte meg kell égetni a héjat. Ha kívül még kívánatosan világos, belül szinte biztosan nyers.
- Nagyon magas hőmérsékleten kell kezdeni a sütést, akkor lesz szép magas és lyukacsos a kenyerünk. Ha a sütőnk nem tud legalább 220-230 fokot, lehet, hogy másfajta kenyeret kell választani.
- Hagyományosan úgy sütik, hogy a nagyon forró sütőben felforrósítanak egy jénait vagy egy vaslábast, és ebbe a tűzforró edénybe fordítják bele a nyers tésztát. Ez természetesen igényel némi ügyességet, és elég veszélyes a 250 fokos sütőedény mozgatása. Félősek válasszák a hidegen kelesztős, hideg sütőbe rakós módszert, az is tökéletesen működik.
- Ha a kipróbált receptek jól sikerültek, idő- és energiatakarékos megoldásként egyszerre két-három adagot sütünk. Így csak egyszer kell a sütőt ilyen magas hőmérsékletre felfűteni. A kész kenyeret felszeletelve lefagyaszthatjuk.
