Szinte mindennap kerül valamilyen burgonyás étel az asztalra, kivéve talán a diétázóknál, hiszen a szénhidrátban gazdag krumpli, nehezen illeszthető bele az életmódváltásba. Az azonban biztos, hogy nehéz nélküle elképzelni a vasárnapi rántott húst, és mi lenne velünk olyan egytálételek nélkül, mint a rakott krumpli, a krumplis tészta, vagy a paprikás krumpli? De mennyit tudsz az egyik kedvenc alapanyagunkról?
- A burgonya Amerikából érkezett Európába. Magyarországon csak a XIX. században terjedt el.
- Közeli rokonságban áll a paprikával, a paradicsommal és a padlizsánnal.
- Magyarországon az éves egy főre jutó burgonyafogyasztás 60 kg.
- A krumpli azz egyik legfontosabb C-vitamin-forrásunk. Bár a benne lévő vitamin fele elvész a főzés során, még így is sok marad.
- Sok benne még az A- és B- (B1-, B2- és B6-) vitamin is, valamint értékes káliumot, kalciumot, vasat, foszfort, folsavat, cinket és mangánt tartalmaz.
- Legértékesebb vitaminjai közvetlenül a héja alatt helyezkednek el, tehát igyekezzünk minél vékonyabban hámozni.
- Gyógyítóan hat a gyomor- és bélgyulladásokra.
- A burgonyában kifejezetten kevés kalória van (85 kilokalória/100 gramm), a készítésénél használt zsiradékok teszik hizlalóvá. Főzve vagy sütőben, zsiradék nélkül sütve sok diétába beleilleszthető, ám a szénhidrát mennyiségre ekkor is érdemes figyelni.
- Szépít is: főve vagy nyersen bőrtápláló, arckisimító pakolás alapanyaga lehet. Egy-egy nyers karika tíz perc alatt eltünteti a szemkörnyék duzzanatát.
- A zöld vagy a kicsírázott burgonya mérgező szolanint tartalmaz. Sötétben, 6-8 fokon tároljuk, így nem indul be a csírázás.
