Felszerelés
[eadvert]
Bármilyen egyszerűnek is tűnik a kis magok csíráztatása, sokszor sikerül elrontani, és egy-egy kudarc el is veheti a kedvünket egy teljes szezonra. Nézzük hát, mire is kell ügyelni. Kezdjük a felszereléssel. Lehet kapni mindenféle csodaedényt, de a legegyszerűbb egy befőttes üveggel és egy darabka függönnyel kezdeni. Ha ezzel sikerül a csíráztatás, és megszeretjük, akkor érdemes csak beruházni egy kicsit komolyabb edénykészletre. Csíráztatás közben két dolgot lehet elrontani: vagy kiszárítjuk az erre hajlamos apró növénykéket, vagy túllocsoljuk, és vízbe fulladnak a kicsikék. Kiszáradás ellen a napi rutin, vízbefulladás ellen a befőttesüveges módszer véd.
Milyen alapanyagot használjunk?
Bioboltokban kapható többféle, csíráztatásra alkalmas mag, ezekből válasszunk. Első próbálkozásra ne túl apró magosat válasszunk. Kezdjük például retekkel: könnyű vele bánni, és az íze is nagyon kellemes. Egy 30 grammos zacskóból két-három befőttesüvegnyi csíránk lesz.
Hogyan?
Először szoba-hőmérsékletű vízbe áztatjuk a magokat pár órára (ez növényenként változó). Fényre nincs szüksége, tehát ilyenkor letakarjuk egy konyharuhával. Ha letelt az áztatási idő, leszűrjük, átmossuk, berakjuk egy befőttesüvegbe, a tetejére egy ritka szövésű textildarabot kötünk (praktikusan egy régi függönydarabot). Naponta kétszer átmossuk: vizet engedünk rá a függönyön keresztül, gyengéden megrázogatjuk, majd leöntjük róla. A konyha egyik meleg sarkában úgy állítjuk egy tálba, hogy körülbelül 45 fokos szögben álljon, így a magok az üveg oldalára tapadnak, a felesleges víz pedig kifolyik belőle. Pár nap alatt helyes kis zöld növénytenger nő ki az üvegben lévő magokból. Máris fogyaszthatjuk, szőröstül-bőröstül. Rakhatjuk vajas kenyérre, salátákba, tálalás előtt megszórhatjuk vele az ételeket (természetesen mindig nyersen esszük).
Pár áztatási idő
Búza: 12 óra
Retek: 4 óra
Lóhere: 8 óra
Lucerna: 4 óra
Mungóbab: 12 óra
Póréhagyma: 8 óra
Rucola: 12 óra
Vöröskáposzta: 4 óra
Zöldborsó: 12 óra
