Magyar Elek számos nevezetes étel hiteles történetének tudora. Az ínyesmester szakácskönyve című kötetében a székelygulyás születésének legendáját is lejegyezte az utókor számára.
A jóízű, zamatos fogás a XIX. század elején született, ihletője Székely József vármegyei főlevéltáros, névadó keresztapja pedig Petőfi Sándor. Annak idején mindketten törzsvendégek voltak a vármegyeházával szomszédos Gránátos utcai (ma Városház utca) Komló-kertben. Történt egy napon, hogy koszorús költőnk már a vendéglőben fogyasztotta ebédjét néhány barátja társaságában, amikor a vármegyei tisztviselő is elfoglalta a helyét megszokott asztalánál. Ekkorra azonban már kifogyóban volt a konyhán az étel, szegényes volt a választék. Ezért aztán a korgó gyomrú Székely József megkérte a felszolgáló kocsmárost, ugyan keverné már össze a maradék sertéspörköltet a megmaradt savanyúkáposzta-főzelékkel, jó lesz az neki éhen halás ellen.
Így esett vagy sem, ki tudja ma már. A székelygulyás azonban azóta is öregbíti a magyar konyha hírnevét.
A cikk a Vidék íze magazinban jelent meg.
[eadvert]
