A karaj tulajdonképpen a disznó háta. A nyak feletti tarja után következik. Első, a fejhez közeli része a hosszúkaraj, ez két izomból áll, melyeket hártya választ el egymástól. A comb mellett található a rövidkaraj, ez már csak egyetlen izomköteg, tehát egy szép, egységes húsfelületet látunk. Ha csonttal együtt vesszük, akkor bordának nevezzük. Ha a bordacsontokról lefejtjük a karajt, a megmaradó húsos csont az orja, kiváló levesalapanyag. A karaj kifejezetten kevés zsiradékot tartalmazó, sovány hús. Viszonylag gyorsan elkészül, arra kell csak ügyelni, nehogy kiszárítsuk. Szeletben is, egyben is készíthető.
A szűz a rövidkaraj alatt helyezkedik el, omlós, finom hús, a sertés legdrágább része (anatómiailag megfelel a marhabélszínnek, ezért disznóbélszínnek is szokták hívni). Le kell hártyázni, aztán süthetjük egészben vagy szeletelve (szűzérmék). Csak rövid ideig szabad sütni, hogy megőrizzük a szaftosságát.
Pár ajánlat a grillpartikhoz:
Mustáros-mozzarellás grillezett húsrudacskák sertésszűzből, sült paradicsommal
Zöldséges szűznyárs sajtos parázsburgonyával, kapros mártással