A csörögefánk általában a farsangi időszak, de legalábbis a hűvösebb hónapok kedvelt desszertje. Lapos, fánktésztából készült ropogós sütemény, amelyet forró zsírban sütnek ki, és porcukorral, valamint lekvárral tálalnak. Több néven is ismerik. Hívják csörögének, forgácsfánknak, borkorcsolyának, és herőcének is.

Így hódította meg a világot a csörögefánk

[eadvert]

A csörögét először 1565-ben említették, mint a forró zsírban sülő tészta, ami ilyen hangot adott ki készülés közben. Több vélemény is van arról, hogy honnan ered. Egyes feljegyzések szerint a csöröge Erdélyből indult el hódító útjára, más források már arról írnak, hogy a palócok között volt ismert és kedvelt étel. Persze, nemcsak nálunk népszerű édesség ez, hanem más európai nemzetnél is. Az olaszok chiacchiere néven ismerik, és a tésztába grappa is kerül, a franciák lyoni fánkot (bugnes) készítenek, amit meglepő módon sokszor a hentesboltokban árusítanak, a lengyeleknél chrusty-t lehet sütni, a bolgárok kukurini néven készítik a csörögét, míg az ukránok verhunit sütnek. De még az Egyesült Államokban is ismerik a kedvenc farsangi sütinket, oda holland bevándorlók vitték magukkal a receptet. A cruller nevű finomság azonban karika formában készül.

A Vidék íze kedvelt csörögefánk receptjei:

Csörögefánk (herőce)

Csöröge – Receptposta anno

Túrós csöröge – Receptposta anno

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink