Ez a nem túl megnyerő külsejű gyümölcs akkor érik, amikor már mindent leszüreteltünk, november közepén vagy végén lehet csemegézni a bokrokról. Akkor a legfinomabb, ha már megcsípte a dér. A ráncos bőr sűrű, csokoládészínű, édes pürét rejt.
Maga a növény szívós, ellenálló, kevés gondozást igényel, így a legtöbb falu, város körül találhatunk kivadult példányokat, néhol egész ligeteket rejt az erdő. Egy kis sétával vagy túrával így könnyen hozzájuthatunk, mert üzletekben nemigen találkozni vele (még piacokon is nagyon ritka). Utóérő, tehát érdemes leszedni a nem teljesen puha naspolyát is, otthon majd megérik. Ha nagyobb mennyiséghez jutunk, lekvárnak érdemes elrakni.
