Itt a jó idő, tárva lehet ablak, ajtó, meg is jött a palacsintasütési kedvünk. Nem sikerül mindig mindenkinek, amilyen egyszerű, olyan könnyű elrontani is. Adunk pár tanácsot, hogy tökéletes palacsintákat kerüljenek ki a kezeink közül.

Hogyan lesz tökéletes a palacsintánk?

Nagyon fontos, hogy megfelelő állagú legyen a nyers tészta, ne legyen sem túl sűrű, sem túl híg. Ha túl híg, akkor nehéz sütni, össze-vissza fog szakadozni. Ha túl sűrű, akkor vastag, szalonnás lesz a kisült lap. Körülbelül az ivójoghurt-sűrűséget kell eltalálni, aztán menet közben lehet korrigálni. Ha túl sűrű, akkor csak egy kis folyadékot kell hozzá keverni. Ha túl híg, akkor egy külön edényben összekeverünk némi lisztet annyi folyadékkal, hogy sűrű, de folyékony legyen, és ezt a keveréket dolgozzuk össze a kész palacsintatésztával (ha nem így csinálnánk, akkor megcsomósodna).

Ha csomósra sikerülne a keverék, akkor sincs semmi baj, egy sűrű szűrőn át kell önteni. A szűrőben fennmaradt lisztgöböket nyugodtan kidobhatjuk.

Legegyszerűbben elektromos habverővel állíthatjuk össze a tésztát.

Tej vagy ásványvíz? A klasszikus recept szerint csak tejet adunk hozzá. Azonban sokkal könnyebb lesz a palacsinta, ha a folyadéknak legalább a fele ásványvíz vagy szódavíz. Valamennyi tejet azért érdemes beletenni, mert selymesebb, lágyabb lesz az íze.

Nem kell feltétlenül pihentetni az összekevert alapanyagot. Sőt, ha biztosra akarunk menni, érdemes rögtön az összekeverés után nekiállni a sütésnek, sokkal kevésbé fog szakadni a tészta.

Ne olajjal süssük a palacsintát, hanem vajon. Dupla haszonnal jár: először is a rémes égett olajszag helyett kellemes vajillat fog lengedezni a konyhában, másrészt összehasonlíthatatlanul finomabb a végtermék. Egy kis tálba tegyünk egy darabka puha vajat (pár dkg bőven elég), és egy szilikonecsettel pár pici morzsát kenjünk szét egy forró serpenyőben. Máris önthetjük rá a tésztát. Minden újabb darabnál icipicit kivajazzuk a serpenyőt.

Egyszerre két serpenyővel érdemes sütni, fele idő alatt kész leszünk kapkodás nélkül.

A finomlisztet vagy annak egy részét nyugodtan lecserélhetjük teljes kiőrlésű lisztre. Vagy alacsony szénhidráttartalmú lisztre, gluténmentes lisztre, rizslisztre, hajdinalisztre, stb. Természetesen kicsit más lesz a sült tészta állaga és az íze, de érdemes kísérletezni.

A kész palacsinta tökéletesen fagyasztható, természetesen töltelék nélkül. Érdemes egyszerre egy nagyobb adagot legyártani, és a felét lefagyasztani.

A klasszikus recept a következő:
Hozzávalók:
2 tojás
1 evőkanál cukor
1 csipet só
20 dkg liszt
5 dl tej (ennek a fele lehet ásványvíz)zsiradék a sütéshez

Habosra keverjük a tojásokat a cukorral és a sóval. Több kis adagban hozzáadjuk a lisztet és a tejet, ügyelve arra, hogy ne legyen csomós a tészta. Hagyjuk állni legalább félórán keresztül. Zsiradékkal vékonyan kikenünk egy palacsintasütőt, felforrósítjuk, beleöntünk annyi tésztát, hogy vékonyan belepje a sütőt, és egymás után mindkét oldalát megsütjük.

Banános-nutellás sült palacsinta

Hortobágyi palacsinta

Málnás palacsinta mascarponéval és csokival

Gundel palacsinta

Mágnás palacsinta

Túrós palacsinta vaníliás tejfölben sütve

Almás palacsinta lekvárral

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.