Egres
A fajtája szerint a bogyói lehetnek sárgásfehérek, zöldek, rózsaszínűek vagy bordóak. Kellemes, savanykás, pikáns ízével tökéletes habos süteményekhez, nagyon jól ellenpontozza a mindig édes tojáshabot. Mártásokhoz és csatnikhoz is remek.
Piros és fehér ribizli
Kellemesen édes és savanykás egyszerre, nagyon jól illik gyümölcstortákhoz. Kitűnő lekvárt is főzhetünk belőle, mivel nagyon jól besűrűsödik magától, nem kell hozzá zselésítő. Ha sok ribizlink van, érdemes sűrítő- és színezőanyagként más gyümölcsízekhez is hozzákeverni (ha lefagyasztunk belőle egy nagyobb adagot, akkor a nyár végi, őszi gyümölcsökkel is keverhetjük).
Fekete ribizli
Nagyon egészséges, nyugodtan nevezhetjük gyógynövénynek is. Telis-tele van rákellenes és gyulladásgátló anyagokkal. Íze igen jellegzetes, nemigen hasonlít a piros és a fehér ribizliéhez. Legjobb lenne nyersen enni, de lekvárnak, szörpnek és persze pitealapanyagnak is pompás.
Josta
Az egres és a fekete ribizli leszármazottja, azok keresztezéséből jött létre. A neve is innen ered, a német Johannisbeeren (ribizli) és Stachelbeeren (egres) szavakból képzett mozaikszó. Mindkét felmenőjétől a legjobbakat örökölte: üdítően édeskés-savanykás (de a markáns fetekeribizli-íz hiányzik belőle).
Málna
Az igazán érett málna nagyon érzékeny, ezért még megmosni sem szoktuk. A legjobb frissen, nyersen elcsemegézni. Persze desszertekhez is nagyon jól passzol, hagyományosan vaníliával vagy csokoládéval szokták párosítani.
