A szegfűszeg hazája a trópusi Afrika, a legtöbbet a tanzánziai Zanzibár szigetén termelik. Örökzöld fája 15-20 méter magasra is megnő. A kifejlett egyedekről évente kétszer kézzel gyűjtik a rügyeket, egy-egy fáról 30-35 kilogrammot lehet leszedni. A leszedett bimbókat pálmalevélbe csavarva napon szárítják, így nyerik el az ismert barna színüket.
Hosszú és kalandos a történelme, kínai irodalmi források már az időszámításunk kezdete előtt is megemlítik, Európába a VIII. században érkezett meg. Sok régi főúri recept használta, főként tartósításhoz és persze ízesítéshez.
Ez az egzotikus fűszer a szegfűszeg fájának még ki nem nyílt virágrügye
Fotó: Shutterstock
A fűszernek nagyon magas az illóolaj-tartalma, jellegzetes illatát az eugenol adja. A kivont szegfűszegolaj nagyon jó fájdalomcsillapító (régóta ismert például a fogfájáscsökkentő hatása). Kiváló fertőtlenítő tulajdonságai miatt is sokoldalúan használható, például szájvizekben, fogászati fertőtlenítésre, de akár megfázások esetén is segítséget nyújt. Sikerrel alkalmazható emésztési rendellenességek esetén is, segít a puffadás, görcsök, émelygés legyőzésében.
Figyeljünk arra, hogy mindig csak nagyon keveset használjunk a szegfűszegből, igen intenzív íze miatt könnyű túladagolni. Hagyományosan édes sütemények, gyümölcslevesek, meleg alkoholos italok, befőttek ízesítője, de használjuk bátran különféle pecsenyékhez is. A Worcester-szósz egyik fontos alkotórésze, de a világ keleti felén is mindennapos használatban van a híres ötfűszer keverék tagjaként.
RECEPT – Készítsen szegfűszeggel pácolt borjúszeletet!
[eadvert]
