Ez a gumós növény ugyanúgy Amerikából érkezett hozzánk, mint a burgonya. Meglehetősen ritkán kerül terítékre, pedig szinte gyógynövénynek tekinthető. Rendkívül magas az inulintartalma. Az inulin egy édes, folyékony, emészthetetlen növényi rost. A vastagbélben táplálja a hasznos bélbaktériumokat (a károsok számára fogyaszthatatlan), így elősegíti a tökéletes bélflóra kialakulását. Cukorbetegeknek is ajánlott a fogyasztása, segít beállítani az optimális vércukorszintet.
[eadvert]
Csicsókát piacokon egész télen kapni, de sokszor megtalálható a nagyáruházakban is. Általában bio, nem szokták növényvédőszerekkel abajgatni, inkább az a baj, hogy túl agresszíven növekszik, elveszi a helyet a többi növénytől. Ha valakinek nagy kertje van, érdemes a a kert aljába elültetni pár gumót, ha jól érzi magát (és nincsenek túl nagy igényei) magától is el fog szaporodni. Ráadásul még szép maga a növény is: magas, nagy leveles, és nagyon szép, sárga, napraforgószerű virágai vannak. Ősz végén vagy enyhe téli időben áshatjuk ki a megnőtt gumókat, persze valamennyit hagyjunk a földben is, legyen jövőre is termés.
A csicsókagumóknak vékony héjuk van, nem kell hámozni, elég, ha kefével és/vagy dörzsiszivaccsal jó alaposan lesúroljuk. Nagyjából úgy használhatjuk a konyhában ezek után, mint a burgonyát. Süthetünk belőle tócsnit, főzhetünk főzeléket, tehetjük zöldséges vagy húsos ragukba. Amíg nem szokunk hozzá, érdemes más zöldségekkel keverve, kisebb adagokban fogyasztani, mert erősen puffaszt.
Kacsamell jeruzsálemi articsókapürével, pirított gombával és kelbimbóval
