Mindenki ismeri a májas és a véres hurkát, elképzelhetetlen nélkülük a disznótor. Kiváló módszer a sertésbelsőségek, nyesedékek, értéktelen részek hasznosítására. A hozzávalókat általában előfőzik vagy leforrázzák, aztán összedarálják, elkeverik rizzsel vagy zsemlével, esetleg kölessel, gerslivel, burizzsel, végül ízesítik vöröshagymával, sóval, borssal, fűszerekkel (ki hogy szereti: pirospaprikával, majoránnával, fokhagymával, köménnyel, gyömbérrel, szerecsendióval, szegfűszeggel stb.). Gondosan kimosott bélbe töltik, aztán készre abálják (azaz nem főzik, hanem 80-90 fokon, forráspont alatt tartott vízben párolják). Nem tartható el sokáig, ezért általában még frissen megeszik a toros vacsorán, s a rokonoknak, ismerősöknek küldött kóstolókból sem felejtik ki. Nagyon sokféle változatban készítik az ország különböző részein.
[eadvert]
Hagyományosan tepsiben sütjük, esetleg némi krumpli, savanyú káposzta társaságában. De sokféle ennél összetettebb ételt is készíthetünk belőle, változatosabb lesz az otthoni koszt. A lényeg azonban, hogy maga a hurka jó minőségű és finom legyen.
