A kiskerttulajdonosok jól tudják, hogy nyár elején hirtelen hatalmasra nő a zsálya. Ilyenkor láthatjuk a csodás lila virágait is, dísznövényként is jól működne. Használjuk minél többször, hiszen rengeteg a pozitív élettani hatása.

Az örök élet titka

A zsálya (Salvia officinalis) régi, közismert, mediterrán eredetű fűszernövény. Jellegzetes, kesernyés aromáját főként húsételekben használjuk, de zöldség- és tésztafélék mellé is jól párosítható. Csakúgy, mint a rozmaringot, ezt is szűk kézzel kell adagolni, elég belőle egy-két levélke, mert nagyon intenzív az íze.

Gyógynövényként is ismert, már az ókorban is széles körben alkalmazták, majd a középkori Európában is rendszeresen használták. Tulajdonképpen szinte nincs is olyan betegség, amelyre nem ajánlják. Serkenti az emésztést, tisztítja a vért, antibakteriális hatású, gyulladásgátló. Torokfájás, ínygyulladás esetén is erősen javallt az alkalmazása. Legegyszerűbben tea formájában fogyaszthatjuk: leforrázunk pár levelet, majd 10-20 perc múlva leszűrjük, és már ihatjuk is.

Termesztése egyszerű. Ősszel vagy tavasszal magról ültetjük vagy tőosztással szaporítjuk. Évelő félcserje, melegigényes, de általában jól viseli a telet is, a talajban nem válogat. Egy család szükségleteit egy-két bokor teljesen kielégíti. Érdemes is termeszteni, mert kereskedelmi forgalomban elég ritkán kapható.

Téli tartósítása sem gond, könnyen szárítható, aromáját jól megőrzi. A legegyszerűbb, ha pár leveles zsályaágból laza csokrot kötünk, és szellős, száraz helyre kiakasztjuk, míg zörgősre nem szárad. Ekkor áttesszük egy jól záródó üvegbe vagy dobozba, és pont úgy használhatjuk, mint a friss leveleket.

Tepsiben sült tarja almával, szőlővel, hagymával

Csirkecomb paradicsommal, padlizsánnal, olívabogyóval, kapribogyóval

Ricottás ravioli zsályás vajjal

Gyömbéres fácánleves házi tésztával

Zsályás csirke zöldségágyon

Zsályába göngyölt csirkemell sárgabarackkal

 

 

 

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink