Magazin
Minden sütni imádó álma az adventi időszak, teljesen legálisan pepecselhetünk mindenféle apró és nagyobb süteménnyel fél napokon keresztül. Ott van ugye a mézeskalács, amely nélkül el sem tudjuk képzelni az ünnepeket, aztán jönnek hosszú tömött sorban a kekszek, az utolsó héten a nagyágyúk, a zserbó, a bejgli, a gyümölcskenyér, közvetlenül az ünnepek előtt pedig a mézes krémes, a krémes-habos torták, réteges sütemények.
A cékla minden porcikája ehető. Az édes, szép színű gumó csakúgy, mint a formás, zsenge levele. Hosszú ideig csak a savanyított, ecetes céklát ismertük, pedig számtalan egyéb módon is használhatjuk a konyhában. Ehetjük nyersen, főzve, sütve, édesen, sósan – sokoldalúan használhatjuk ezt a könnyen hozzáférhető, olcsó zöldségfélét.
A tél és a karácsony nem csak az ünnepekről, hanem rengeteg finomságról is szól, a sült gesztenyétől kezdve a lángoson át a forró italokig minden hívogatja az embert. A finom meleg tea, a forrócsoki vagy éppen forralt bor mellett a karácsnyi vásárok állandó szereplője a krampampuli is. De vajon mit rejt ez a mókás elnevezés? Honnan ered? Igaz, hogy ha eredeti krampampulit szeretnénk készíteni, azt meg is kell gyújtani? Na de hogyan? Erről szól cikkünk, melyben egy hagyományos elkészítési eljárást is bemutatunk, érdemes hát velünk tartani!
Az év végi ünnepek előtt különleges sütemények receptjeit vadásszuk, el akarjuk kápráztatni a vendégeinket. Most nem az a legfontosabb, hogy gyors és olcsó legyen, ilyenkor jöhetnek a drága alapanyagok, és a kifejezetten időigényes édességek is. A híres opera-szelet pont ilyen alkalmi desszert lehet.